A házirend nem ismétli meg a törvényben és egyéb jogi szabályzókban foglaltakat. A házirend szabályozásának célja, hogy a jogok és kötelességek gyakorlásának, érvényesítésének módozatait, ezek végrehajtásának sajátos rendjét határozza meg, és szabályozzon olyan kérdésköröket, amelyet a 2011 évi CXC tv. 25§, valamint a 20/2012. (VIII. 31) EMMI rendelet 5§-a[3] a házirend szabályozási körébe utal. Az olyan problémák megoldásánál, amelyről sem jogszabály, sem az intézmény szervezeti és működési szabályzata, sem a házirend nem rendelkezik, minden esetben a gyermek hosszú távú érdekét legjobban képviselő döntést kell hozni, kivéve, ha ez károsítaná a gyermekek többségének érdekeit.

1.5. A házirend érvényessége:

E szabályzat hatálya kiterjed a pedagógiai program megvalósítását szolgáló minden óvoda területén és azon kívül megtartandó programokra, tevékenységekre.

2. Jogok gyakorlásának lehetséges módjai

2. 1. A jogok megismerése

Az óvoda saját honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon közzéteszi az óvoda házirendjét, valamint az óvodapedagógusok minden nevelési év első szülői értekezletén ismertetik a szülőkkel a Házirend szövegét, valamint azokat a magasabb jogszabályokat, amelyek a gyermeki, szülői jogokkal foglalkoznak.

A Házirend az intézmény öltözőjében, kifüggesztésre kerül, illetve beiratkozáskor minden szülő nyomtatott formában megkapja elolvasásra.

2. 2. A jogok gyakorlásának megkezdése

A joggyakorlás a szülőt nem a beiratkozástól, hanem az óvodai életbe való bekapcsolódástól illetik meg. A 2011. évi CXC tv. A nemzeti köznevelésről és végrehajtási rendeletei, az óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata részletesen tartalmazzák a gyermekek, óvodapedagógusok, és szülők egyéni és kollektív jogait. A szervezeti és működési szabályzat, a Házirend az intézményvezetőnél megtekinthetők.

2.2.1. A gyermekek jogai

Az óvodában, biztonságban és egészséges környezetben neveljék, oktassák. Óvodai napirendjét életkorának megfelelően alakítsák ki. Biztonsága érdekében az óvodában tartózkodása ideje alatt végig óvodapedagógus felügyelete alatt áll.

A gyermek emberi méltóságának és személyiségének tiszteletben tartása. A gyermeket közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetés nem érheti.

A gyermek joga, hogy képességének, érdeklődésének megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön.

Nemzeti, illetve etnikai hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön. (több szülő együttes kérése alapján)

Vallási, világnézeti, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben kell tartani, joga, hogy egyházi jogi személy által szervezett hitoktatásban vegyen részt.

A gyermek cselekvési szabadságát, családi élethez, magánélethez való jogát az óvoda nem korlátozhatja, de a gyermek ezen jogának gyakorlása közben nem veszélyeztetheti saját, illetve társai, az óvoda alkalmazottainak egészségét, testi épségét. Nem akadályozhatja viselkedéseivel a többiek művelődéshez, fejlődéshez való jogát.

A gyermek az óvoda eszközeit, berendezését, felszereléseit ingyenesen, de rendeltetésszerűen használhatja, arra vigyáznia kell.

A gyermek személyi adatait az óvodavezető és a gyermek óvodai csoportjában dolgozó óvodapedagógusok kezelhetik, ezeket az adatokat mindegyikük köteles az adatkezelés törvényi szabályainak[4] megfelelően kezelni.

A gyermek fejlődéséről, információt továbbadni a szülőnek, gondviselőnek minden korlátozás nélkül lehet, egyéb személyeknek csak az intézményvezető engedélyével lehet, az adatkezelés, -továbbítás törvényi szabályait betartva lehet.

A szülőnek az óvodavezetőhöz szükséges fordulnia, amennyiben betekintést szeretne nyerni, azzal kapcsolatban, hogy az óvodában hol és milyen adatait tartják nyilván.

2.2.2. A szülő jogai

A szülő joga, hogy megismerje a nevelési-oktatási intézmény, tagintézmény pedagógiai programját, szervezeti és működési szabályzatát, házirendjét, és tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról.

Joga, hogy saját gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről évente legalább két alkalommal részletes és érdemi tájékoztatást, a gyermek neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon.

Kezdeményezheti szülői szervezet, óvodaszék létrehozását, s abban tevékenyen közreműködhet.

Az óvodai szülői szervezet (közösség) figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét.

A gyermekek nagyobb csoportját, 50%-ot érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az óvoda vezetőjétől, s az adott kérdés megtárgyalásakor, mint a szülői szervezet képviselője, tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestületi értekezleten.

Az óvodai élettel, a gyermekekkel kapcsolatos kérdésekkel, problémákkal az óvodapedagógusokhoz, az óvodavezetőhöz, a gyermekvédelmi felelőshöz fordulni

Véleményt nyilvánítani, javaslattal élni az óvoda működésével, az óvodai élet valamennyi kérdésével kapcsolatosan (ennek fóruma, módja lehet szülői értekezlet, fogadóóra, írásos beadvány).

Panaszaira, felvetett kérdéseire, kulturáltan megfogalmazott bírálataira az óvodavezetőtől 15 napon belül érdemi választ kapjon.

2.2.3. A szülő kötelessége

A szülő kötelessége, hogy gondoskodjon a gyermeke testi, érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről.

Biztosítsa a gyermeke zavartalan, rendszeres óvodába járását. Abban az évben, amikor betölti az ötödik életévét a gyermek, a nevelési év első napjától óvodakötelessé válik, mely szerint napi négy órán keresztül óvodai nevelésben kell részesülnie.[5]

Biztosítsa a gyermeke zavartalan, rendszeres óvodába járását. Abban az évben, amelyben augusztus 31.-ig betölti a harmadik életévét a gyermek, a nevelési év első napjától óvodakötelessé válik, mely szerint napi négy órán keresztül óvodai nevelésben kell részesülnie. A jegyző, a szülő kérelmére és az óvodavezető és a védőnő egyetértésével az ötödik életév betöltéséig felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja.[6]

Eltérő szabályozás vonatkozik a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó óvodás gyermekekre (veszélyeztetett, HHH, védelembe vett).

Kísérje figyelemmel gyermeke fejlődését, és a tőle elvárható módon segítse a fejlődés folyamatát, valamint a gyermek közösségbe való beilleszkedését, a közösségi élet szabályainak elsajátítását.

Rendszeresen tartson kapcsolatot a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal és részükre az együttnevelés érdekében a szükséges tájékoztatást adja meg.

Tartsa tiszteletben az óvoda dolgozóinak emberi méltóságát és jogait. A pedagógus, valamint az ő munkáját segítő alkalmazottak a nevelő-oktató munka, illetve a gyermekekkel összefüggő tevékenysége során büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személynek számítanak.

Ha a gyermek szülője óvodáztatási támogatásra jogosult, gyermekének egy óvodai napon legalább hat órát az óvodában kell tartózkodnia.

A kifizetés esedékességét megelőzően tájékoztatni kell a Jegyzőt az igazolt és igazolatlan napok számáról, vagy az óvodai elhelyezés megszűnéséről.[7]

2.2.4. A család és az óvoda közös nevelési elveinek kialakítása

Az óvodánkba járó gyermekeket arra neveljük, hogy tanulják meg tisztelni a felnőtteket, szeressék és fogadják el társaik egyéniségét, másságát, tudják kifejezni magukat, de legyenek képesek alkalmazkodni is. Az esetleges konfliktusokat ne durvasággal, erőszakossággal, árulkodással oldják meg. Ezen törekvésünk sikerességének érdekében kérjük, hogy otthon is ezeket az alapelveket erősítsék gyermekeikben.

2.2.5. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátáshoz való jog

A rendszeres egészségügyi ellátás (26/1997. (IX. 3.) NM rendelet ), Gyula Város Önkormányzatának Alapellátási Intézményével kötött megállapodás alapján történik. Az alapellátás által megbízott szakemberek végzik a rendelet által meghatározott egészségügyi feladatokat:

o óvodaorvos,

o kijelölt védőnők,

o fogorvos,

o fogászati asszisztens.

Az óvoda közreműködik a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezésében. Az egészségügyi szolgálat jelzését követően az óvodapedagógusok értesítik a szülőket az őket érintő szükséges információkról

2.2.6. Az óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység működéséről

1. A Család- és Gyermekjóléti Központ vállalja, hogy a fent nevezett Köznevelési intézményben és valamennyi tagintézményében jogszabályban meghatározott szakirányú végzettségű szakemberrel biztosítja az óvodai és iskolai szociális segítő tevékenységet.

2. A Család- és Gyermekjóléti Központ vállalja, hogy 2018. november 05-től határozatlan ideig biztosítja az óvodai és iskolai szociális segítő tevékenységet.

3. A Család- és Gyermekjóléti Központ vállalja az óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység eszköztárának kialakítását a helyi viszonyoknak és szükségleteknek megfelelően, a felmerült problémák kezelését, a szolgáltatás nyújtásának megtervezését, szervezését és lebonyolítását. Az óvodai és iskolai szociális segítő a gyermeknek, a családjának és az intézmény pedagógusainak nyújt támogatást olyan módon, hogy

· segíti a gyermeket a korának megfelelő, a tanulmányi kötelezettségei teljesítéséhez, a Köznevelési intézménybe való beilleszkedéséhez szükséges kompetenciái fejlesztésében,

· segíti a gyermek tanulmányi kötelezettségeinek teljesítését akadályozó tényezők feltárását és megoldását,

· segíti a gyermek családját és a pedagógust is a gyermek szükségleteinek felismerésében és figyelembevételében, elsődlegesen a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében, a már kialakult veszélyeztetettség megszüntetésében,

· a szociális segítő részt vállal a Köznevelési intézmény mentálhigiéniai-, sport-, és kulturális rendezvényeinek szervezésében, lebonyolításában, valamint aktív részvételével elősegíti a prevenciós programok szervezését, megvalósítását,

· a szociális segítő igény esetén lehetőségéhez mérten részt vesz a tantestületi-, és a szülői értekezleteken.

4. A Család- és Gyermekjóléti Központ vállalja, hogy az óvodai és iskolai szociális segítője támogatja a Köznevelési intézményben a gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetését, illetve a Köznevelési intézményben felmerülő életvezetési, szociális, szocializációs problémák megoldásához nyújt segítséget a gyermekeknek, családjaiknak, igény szerint pedagógusoknak, valamint a nevelő-oktató munkát segítő szakembereknek egyaránt.

5. Az együttműködés alapját képezi: az észlelő- és jelzőrendszeri tagok, intézmények, szakemberek és magánszemélyek közötti együttműködés, melyek célja a problémák, veszélyeztető tényezők, krízishelyzetek észlelése, felismerése és jelzése a Család- és Gyermekjóléti Központ felé. Az együttműködés során kiemelkedő szerepe van a folyamatos információáramlás biztosításának a gyermekek és családjaik problémáinak mielőbbi megoldása, a krízishelyzet következményeinek enyhítése, állapotromlás megelőzése érdekében. Az óvodai és iskolai szociális segítő aktív jelzőrendszeri tagként látja el feladatát.

6. A Köznevelési intézményt az óvodai és iskolai szociális segítő szakemberrel való konzultáció nem mentesíti jelzési kötelezettsége alól (írásos formában jelzőlapon) a gyermek veszélyeztetettségének észlelése esetében. Amennyiben az óvodai és iskolai szociális segítő észleli a gyermek veszélyeztetettségét és szükségesnek tartja a jelzést megtenni, akkor erről tájékoztatja a Köznevelési intézmény vezetőjét, egyben felhívja a figyelmét a jelzési kötelezettségére.

7. A Család- és Gyermekjóléti Központ az alábbi szolgáltatásokat biztosítja a Köznevelési intézményben az igények és lehetőségek figyelembe vételével egyeztetést követően:

Csoportban végzett szociális segítő munka keretein belül:

Szociális segítőink a csoport munka eszközeinek alkalmazásával látják el feladataikat, figyelembe véve helyi igényeket, szükségleteket, kéréseket.

Közösségi szociális segítő munka óvoda keretein belül:

A közösségfejlesztés szociális segítőink által nyújtott tevékenység, melynek célja, hogy egy időben, egy helyen egy témában egy közösségnek tartsanak rendezvényeket, programokat, melyek a prevencióra és/vagy a korrekcióra helyezik a hangsúlyt.

• Segítőink részt vesznek az óvoda által szervezett, az egész óvodai közösséget érintő rendezvények lebonyolításában.

• Segítik a gyermekvédelmi munkát az intézményekben.

• Részt vesznek a nevelőtestületi értekezleteken, szülői értekezleteken, fogadó napokon elérhetőséget biztosítanak a szülők számára.

• Együttműködést alakítanak ki az óvodában dolgozó szakemberekkel, működő szülői szervezetekkel, partner intézményekkel.

Egyéni segítés (tanácsadás) keretein belül:

Az egyéni segítést a szakembereinktől kérheti maga a gyermek, a szülő, a pedagógus, vagy más intézmény, de kezdeményezhetik a segítőink is, ha valamilyen problémát érzékelnek.

A jelzett vagy észlelt probléma esetén az segítőink megvizsgálják a probléma hátterét, melyhez információt gyűjtenek a gyermektől, pedagógustól vagy szülőtől, esetleg egyéb szakembertől, intézménytől. Amennyiben a segítőink segíteni tudnak saját, a Köznevelési intézmény keretein belül a probléma megoldásában, úgy a rendelkezésre álló eszközökkel kezeli azt.

Szociális segítőink esetkezelést nem végeznek, ezért amennyiben a probléma megoldása 1-2 alkalommal történő tanácsadással nem kezelhető, delegálják gyermeket, családot a probléma jellegétől függően a Család- és Gyermekjóléti Szolgálathoz vagy Központhoz, esetleg más intézményekhez/szakemberekhez.

A fenti feladatoknak, tevékenységeknek az Nkt. és végrehajtási rendeletei alapján történő megvalósulása a következőképpen történik[8]:

8. Az óvodai és iskolai szociális segítő heti 2 óra időtartamban személyes megjelenéssel a Köznevelési intézményben, illetve tagintézményeiben, feladatellátási helyein tartózkodik és ügyfélfogadást biztosít. A szociális segítő ügyfélfogadási ideje az általa ellátott intézményekben kifüggesztésre kerül. A szociális segítő az ügyfélfogadási időn kívül csoportos, közösségi és egyéni szociális tevékenységet folytat. A szociális segítő munkaidejének teljesítése a Központban kerül igazolásra jelenléti íven. Az ügyfélfogadási időn kívüli időintervallumban – a segítő szakember munkaidejében – telefonon és e-mailen elérhető.

9. Az óvodai és iskolai szociális segítő szakember munkáját úgy kell megszervezni, hogy a feladatellátásával párhuzamosan a Család- és Gyermekjóléti Központ szakmai teamjében rendszeres esetmegbeszélésen, valamint szupervíziós ülésen vegyen részt.

10. A Köznevelési intézmény vállalja, hogy a szociális segítő tevékenységet végző szakember számára a fenti szolgáltatások nyújtásához előzetes egyeztetés alapján, szükség szerint helyiséget biztosít, ahol a személyes konzultáció feltételei adottak. Az eseti csoportos foglalkozások lebonyolításához is biztosít – előzetes egyeztetés alapján – arra alkalmas helyiséget.

11. A Köznevelési intézmény vállalja, hogy a szociális segítő tevékenységet végző szakember számára az alábbi tárgyi eszközöket biztosítja intézményeiben a szolgáltatás teljesítéséhez:

• fénymásoló, scanner használata (szükség esetén),

• telefon és scanner használata (szükség esetén),

• internet hozzáférés,

• projektor használata szükség esetén.

12. A Köznevelési intézmény biztosítja, hogy a Család- és Gyermekjóléti Központ és az óvodai és iskolai szociális segítő nevét, elérhetőségeit (e-mail címét, telefonszámát, a szolgáltatást biztosító intézmény nevét), programjait, plakátjait, szóróanyagait az Intézmény webes felületén, valamint hirdető tábláin elérhetővé teszi.

13. A Család- és Gyermekjóléti Központ az alábbi tárgyi eszközöket biztosítja a szolgáltatás végzéséhez:

• az adminisztrációhoz szükséges eszközöket,

• a Család- és Gyermekjóléti Központ által szervezett programokhoz szükséges eszközöket.

14. A Köznevelési intézmény vezetősége lehetővé teszi és támogatja, hogy a delegált szociális segítő szakember a szakma előírásának megfelelően végezhesse a tevékenységét, biztosítja a szociális szakember és helyettesének rendszeres bejutását és ott tartózkodását az intézménybe, ezzel párhuzamosan biztosítja számára a szakmai autonómiát. Továbbá biztosítja számára a szülői értekezleteken és a nevelőtestületi értekezleteken való részvételt.

15. Adatvédelemre, titoktartási kötelezettségre vonatkozóan a Család- és Gyermekjóléti Központ, illetve az óvodai és iskolai szociális segítő a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 135. § (1) bekezdése alapján kezeli a gyermek és a szülő Gyvt. 135. § (2) bekezdésében foglalt adatait. A Köznevelési intézmény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 41. § (7) bekezdés d) pontja alapján továbbíthatja az ott meghatározott adatokat a Család- és Gyermekjóléti Központnak. A Köznevelési intézmény dolgozóit, valamint az óvodai és iskolai szociális segítőt a jogszabályokban és a szakmai etikai kódexekben foglaltaknak megfelelően titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a velük való kapcsolattartás során szereztek tudomást. E kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség azonban nem terjed ki a nevelőtestület tagjainak egymás közti, valamint a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjaival történő, a tanuló fejlődésével összefüggő megbeszélésre. Ha felmerül a gyermek veszélyeztetettsége, annak a Család- és Gyermekjóléti Szolgálat felé történő jelzése során az adattovábbításhoz az érintettek hozzájárulására nincs szükség [Nkt. 42. § (1) és (3) bek.].”

2.3. Jogorvoslati eljárás

2.3.1. Véleménynyilvánítás

A szülők véleménynyilvánítási jogukat szóban (szülői értekezlet, fogadóóra) és írásban egyénileg és a szülői szervezetek által is gyakorolhatják. Az írásos beadványban, melyet az óvodavezetőnek kell címezni, dátumnak, aláírónak kell szerepelnie. Írásos beadványra az óvodavezető köteles 15 napon belül érdemi választ adni.

2.3.2. Jogsértés

Ha bármely gyermeket az óvodában bárki általános emberi, gyermeki jogainak gyakorlásában próbál korlátozni, a gyermek szülője erről írásban, az óvoda vezetőjét értesíti. Az óvodavezető a probléma jellegének megfelelően intézkedik. Szükség esetén vizsgálatot, eljárást indít a tények pontos feltárása és a szükséges intézkedések megtétele érdekében. A vizsgálat, illetve eljárás eredményéről, annak lezárulta után, a lehető legrövidebb időn belül arról tájékoztatja az érintett szülőt. Vezető döntése, vagy intézkedése ellen, a szülő eljárást indíthat. Ez esetben a fenntartó (jegyző) jár el és hoz másodfokú döntést:

o jogszabálysértésre hivatkozással benyújtott kérelem, valamint

o az óvodai felvétellel, óvodából való kizárással, óvodai jogviszonnyal kapcsolatos érdeksérelemre hivatkozással benyújtott kérelem esetében.

3. Az óvodai felvétel, átvétel eljárási rendje[9]

Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti, a gyermekek felvétele folyamatos.

Az óvoda, nevelő intézmény, a gyermek három éves korától addig, amíg a tankötelezettség teljesítését más intézménytípusban meg nem kezdi

Az óvodai nevelés a teljes óvodai életet magába foglaló játék, játékos tanulási tevékenységek és folyamatok keretében folyik.

Az óvodai beíratás pontos idejét a határidő előtt legalább 30 nappal nyilvánosságra hozza az óvodavezető, a helyi szokásoknak megfelelően. (Újság, plakát, óvoda honlapján).

A szülők a beíratáshoz a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, TAJ számát, lakcímkártyát, érvényes orvosi igazolást és a szülő személyi igazolványát hozzák magukkal.

Az óvodába Gyula város közigazgatási területén, de elsősorban körzethatáron belül lakó, illetve tartózkodó gyermekeket veszünk fel.[10]

Gyermekek átvétele más intézményekből hivatalos átjelentkezés útján történik, melynek nyomtatványát az óvodavezetők töltik ki és küldik meg kölcsönösen egymásnak.

A gyermek óvodai jogviszonyának megszüntetését a szülőnek írásban kell kérnie az óvoda vezetőjétől. Megszűnik az óvodai elhelyezés:

o Ha a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján,

o a jegyző, a szülő kérelmére engedélyt adott a gyermeknek az óvodából történő kimaradására,

o a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján.

4. Az óvoda életrendjével kapcsolatos szabályok

4. 1. A nyitvatartási rendje

Az intézmény nyitva tartása:

Az óvoda 6⁰⁰-6³⁰-ig technikai feladatokat lát el. 6³⁰-tól 7³⁰-ig egy csoportban gyülekeznek a gyermekek, és délután 16⁰⁰-tól 17^00- ig is összevont csoport működik, délután 17⁰⁰-ig tart nyitva.

Az ünnepek miatti munkarendben bekövetkezett változásokról 7 nappal korábban kapnak értesítést a szülők.

Nyári zárva tartás rendjéről: február 15.-ig tájékoztatjuk a szülőket (hirdetőtábla, honlap).

Kérjük, hogy a gyermeket minden nap a csoportok napirendjéhez alkalmazkodva szíveskedjenek behozni az óvodába.

Törekedjenek a szülők arra, hogy gyermekeik napi 10 óránál több időt ne töltsenek az óvodában.

4.1.2. Érkezés, távozás

A gyermeket óvodába való érkezéskor a szülő minden esetben személyesen adja át az óvodapedagógusnak.

Az óvodából a gyermek idegennek, vagy rokonnak csak a szülő írásbeli kérelme alapján adható ki.

A gyermek elvitelekor minden esetben (főleg az udvaron) az óvónőnek szólni kell. Miután a szülő átvette az óvodapedagógustól gyermekét, kérjük, ne tartózkodjanak tovább az óvoda területén, mert a csoportot felügyelő óvodapedagógusok nem tudják kellőképpen átlátni a játszó gyerekek sokaságát.

A gyermek érkezésekor, vagy elvitelekor a szülők, hozzátartozók nem mehetnek be a csoportszobába, csak kivételes alkalmakkor (pl. a beszoktatási időszakban), akkor is benti cipőben vagy papucsban.

A nap folyamán óvodapedagógussal való egyeztetés alapján vihető el a gyerek. A szülők tartsák tiszteletben a csoport napirendjét, és az óvodai élet megzavarása nélkül vigyék el a gyermeket.

Az óvoda a gyermekek érdekében a közvetlen utcára nyíló ajtókat zárva tartja, csengő használatával lehet bejutni a folyosóra. Azokban az óvodákban ahol a kapun tolózár van felszerelve, ott a szülők annak nyitásával tudnak bejutni az épületbe.

A szülő az óvoda nyitvatartási idejének végéig köteles a gyermekét az óvodából elvinni (ellenkező esetben az óvodapedagógus a törvényi szabályoknak megfelelően jár el).

4.2. Nevelés nélküli napok felhasználásának elvei

Nevelési értekezletek, szakmai és egyéb szervezeti továbbképzések megtartását az éves munkatervünkben határozzuk meg, melyről tájékoztatjuk a szülőket. Nevelés nélküli munkanapokról 7 nappal előbb kapnak tájékoztatást.

4.3. A gyermekek távolmaradásának igazolásra vonatkozó szabályok

A gyermek távolmaradását (bármilyen okból történik) a szülőnek be kell jelenteni az adott napon 9 óráig, telefonon az óvodatitkárnak, és a csoportban dolgozó óvodapedagógusnak.

A gyermek mulasztását, a szülőnek minden esetben igazolnia kell. Igazoltnak kell tekinteni a mulasztást, ha

o a szülő előzetesen bejelentette és írásbeli kérelme alapján a távolmaradásra engedélyt kapott,

o családi okok miatti hiányzást (utazás,családi program, esemény) az óvodapedagógus engedélyezi, előtte jelezni kell a távolmaradás tervezését a pedagógusnak vagy az óvoda vezetőjének. A két hetet meghaladó hiányzást hivatalosan az óvoda vezetőjével is egyeztetni kell.

o a gyermek beteg volt, és ezt a házirendben meghatározottak szerint igazolja,

o a gyermek hatósági intézkedés és egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni.[11]

4.4. Betegség

Az óvodában csak teljesen egészséges gyermek tartózkodhat! Beteg, megfázott, gyógyszert, láz-vagy köhögéscsillapítót szedő, még lábadozó gyermek bevétele az óvodába a gyermek biztonságos gyógyulása és a többi gyermek egészségének megőrzése érdekében nem lehetséges. Ilyen esetben az óvodapedagógus kötelessége a gyermek átvételének megtagadása.

A beteg gyermek az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja a nevelési-oktatási intézményt. Ha a pedagógus megítélése szerint a gyermek beteg, gondoskodik a többi gyermektől való elkülönítésről, a kiskorú gyermek esetén a lehető legrövidebb időn belül értesíti a gyermek szüleit. Azt, hogy a gyermek ismét egészséges és látogathatja a nevelési-oktatási intézményt, részt vehet a foglalkozásokon, orvosnak kell igazolnia. Az igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időtartamát is.

Minden szülőnek kötelessége felhívni az óvónők figyelmét arra, ha gyermeke betegségre (epylepsiára, allergiára, lázgörcsre, stb.) hajlamos.

Az óvodapedagógus teendője baleset vagy napközben megbetegedő gyermek esetén: a gyermeket haladéktalanul el kell látni, miközben a csoport felügyeletét meg kell szervezni. A baleset súlyosságától függően, illetve eszméletvesztés, lázgörcs esetén orvosról gondoskodnia kell (mentő, orvos kihívása, a gyermek korházba szállításáról) az intézkedést követően értesíteni kell a szülőt is.

Minden szülőnek, a gyermeke érdekében kötelessége a napközben elérhetőségére (telefonszám) vonatkozó információt megadni az óvodai beiratkozás alkalmával. Ezt az információt az óvodapedagógusok minden nevelési év elején kötelesek egyeztetni a szülővel és aktualizálni az adatokat. A személyes adatok változásáról a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatni az óvodapedagógust.

Az óvodában megbetegedő, lázas gyermeket a szülőnek az értesítéstől számított legrövidebb időn belül haza kell vinnie.

Az óvodapedagógusnak tilos otthonról beküldött gyógyszert beadnia a gyermeknek a nap folyamán! Kivéve az orvos által rendszeres használatra felírt készítmények esetében.

Láz, hányás, hasmenés, hasgörcs esetén az óvodapedagógus megkezdi a láz csillapítását, majd értesíti a szülőt, hogy minél hamarabb vigye el a gyermeket. Ezután a szülő gondoskodik az orvos felkereséséről. Ilyen esetben a gyermek csak orvosi igazolással jöhet újból óvodába.

Fertőző betegség (rubeóla, bárányhimlő, skarlát, májgyulladás, tetű) esetén a szülőknek bejelentési kötelezettsége van. Az intézmény pedig a bejelentést követően jelez az ÁNTSZ felé, és fertőtlenítő takarítást végez.

4.5. A beiskolázás óvodai feladatai

A szülőknek kiadott óvodai szakvéleménnyel lehet a gyermeket az iskolába beíratni.

Az óvoda igazolja, a tanköteles életkorba lépéskor, amennyiben a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget.

Dönt a hatodik életévét augusztus 31-ig betöltő gyermek óvodai nevelésben való további részvételéről.

Szakértői véleménnyel további egy év óvodai nevelésben részesülhet.

4.6. A gyermekek öltöztetésével kapcsolatos szabályok

A szülő köteles a gyermekét tisztán, ápoltan hozni az óvodába. A gyermeket a szülők a napi várható időjárásnak megfelelően öltöztessék fel, és váltóruházatról (alsónemű, felsőruházat, benti cipő) a szülők gondoskodjanak. Fontos, hogy az óvodában a gyermek jól érezze magát, ezért praktikus olyan ruhát választani, amelyben csúszhat, mászhat, homokozhat, gurulhat a fűben. A ruhaneműket egyenként jellel kell ellátni. A pihenéshez szükséges: pléd vagy óvodai matrac, huzattal, plédhuzat és pizsama.

A tornafelszerelést a szervezett mozgáshoz biztosítani kell.

A gyerekek holmiját az öltözőben a jellel ellátott öltözői szekrényben tároljuk.

4.7. A gyermekek számára behozható tárgyak

Az óvoda nem vállal felelősséget az óvodapedagógus által nem igényelt, gyermek által az óvodába hozott (aranylánc, karóra, karkötő, mobiltelefon, egyéb tárgyak, játékok stb.) megőrzéséért, eltűnéséért. Az ékszerek balesetveszélyesek, így kérjük a szülőket, az óvodában a gyerekek ne használják az említett ékszereket.

Az óvodába érkező gyermek csak az óvodapedagógus hozzájárulásával, kivételes alkalmakkor hozhat édességet, üdítőt az óvodába.

5. Az óvodában térítésmentesen, térítés díj ellenében biztosított ellátások

5.1 Térítésmentesen biztosított ellátások

Óvodában térítésmentesen biztosított köznevelési közfeladatok:

· óvodai foglalkozás

· beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő, a tartósan beteg és sajátos nevelési igényű gyermekek számára megszervezett felzárkóztató foglalkozás

· gyermekek egészségfejlesztése (valamint a kötelező rendszeres egészségügyi felügyelet külső szolgáltatóval, megállapodás alapján)

5.2 Térítési díj befizetése, és visszafizetés rendje

A gyermeknek napi háromszori étkezést a Gyulakonyha Nonprofit KFT. biztosítja.

A gyermek az intézményben igénybevett étkezésért, a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv.-ben meghatározottak szerint térítési díjat fizet.

Az 1997.évi XXXI törvény módosításáról szóló 2015. évi LXIII. törvény alapján 2015. szeptember 1. napjától módosulnak a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének szabályai. A gyermek étkeztetés normatív kedvezményének igénybevételének feltétele, hogy a családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér nettó összegének 130%-át, 2015. évben a 89.408 Ft-ot. A szülőnek erről nyilatkoznia kell, a 6. melléklet 328/2011.(XII.29.) Korm. rendelethez nyomtatványon.

Melegítő konyhával rendelkezünk, így az ételt előre meg kell rendelni. Heti egy alkalommal, hétfői napon történik rendelés, ami a következő hétre vonatkozik. Amennyiben gyermeke megbetegszik, kérjük, az nap reggel 9 óráig, mondja le az étkezést. A lemondást az étkezést biztosító konyha másnaptól tudjuk elfogadni. Gyógyulás után is kérjük jelezni, hogy a gyermek mikor érkezik az óvodába. Amennyiben 9 óra után történik a jelzés, csak a következő napon tudja az étkezést módosítani.

A térítési díj fizetése minden hónapban kijelölt napon történik, az adott hónapot előre kell fizetni. Az időpontokat félévre előre kifüggesztjük (az időpontok változhatnak!) Minden hónapban tárgyhavi térítési díj kerül a szülő által befizetésre. A térítési díj elmaradása az alábbi szankciókat vonja maga után:

o az első két alkalommal a felszólítás írásban történik,

o ezt követően az intézmény jelzéssel él a jegyző felé (valamint gyermekvédelmi intézkedést vonhat maga után).

A rendszeres gyermekvédelmi támogatásról (ingyenesen étkezésben részesül) kapott határozatokat, illetve megszüntetést kérjük előre jelezni, a térítési díjaknál csak a hivatalos értesítést tudjuk elfogadni. Felhívjuk a szülők figyelmét, hogy a kézhez kapott határozatokat csak a következő hónapban tudjuk érvényesíteni.

A három gyermekes szülők 50 %-os étkezési térítési díjkedvezményben részesülnek, amennyiben az eltartott gyermekek számában változás áll be, azt az óvodai nyomtatványon kérjük bejelenteni.

Az óvoda feladata az élelmiszerekből ételmintát 48 órán át a hűtőben megőrizni. Az ételminta elrakására vonatkozik az otthonról behozott születésnapi, névnapi kínálásra szánt élelmiszerek is (ÁNTSZ). Otthonról hozott ételt csak speciális étkezésű gyermeknek áll módunkban átvenni, jogszabályoknak megfelelően tárolni, mivel sem a személyi feltételek nem adottak ehhez, sem a tárolási lehetőség. ( Ételdobozban, névvel, dátummal ellátva, amit a szülőnek kell így behoznia, hűtőben tárolva, melegítve gyermeknek feltálalni.)

A térítési díjat csak az óvodatitkár veheti át a gyermek képviselőjétől. Indokolt esetben (pl: elköltözés..) az óvoda vezetője engedélyezheti a térítési díj készpénzben történő visszatérítését, melynek átvételét –két példányban- a szülő aláírásával igazol.[12]

5.3 Külföldi állampolgár térítési díjának befizetése:

─ Az új fenntartónk jóváhagyta a korábbi gyakorlatot, amit Gyula Város Önkormányzata Képviselőtestületének 39/2012.(9. 21.) kelt Önkormányzati rendelete a térítési díj és a tandíj megállapításainak szabályairól szól. Ez alapján a Románvárosi Óvodában külföldi állampolgár csak térítési díj ellenében fogadható.

A térítési díj megállapításának szabálya:

Az óvodai ellátás igénybevétele esetén tanévenként a tanév kezdéskor szakmai feladatra számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának 20%-a.

Kérelemre megállapított térítési tandíj:

· 25%-a elengedhető abban az esetben ha a tanuló családjában az egy főre jutó nettó havi jövedelem nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200%-át,

· 50%-a elengedhető, ha a tanuló a családjában az egy főre jutó nettó havi jövedelem nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át

· 75%-a elengedhető, ha a tanuló családjában az egy főre jutó nettó havi jövedelem nem éri el mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 125%-át,

· 100%-a elengedhető ha a tanuló családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét.

A kérelem elbírálásáról az intézmény vezetője dönt.

Az intézmény vezetője a gyermek szülője által fizetendő térítési díj összegéről határozatban értesíti a szülőt.

Szankciók fizetési hátralék esetén:

Megszűnik az óvodai elhelyezés, ha az óvodai elhelyezést fizetési hátralék miatt az intézményvezető a szülő eredménytelen felszólítása és a gyermek szociális helyzetének vizsgálata után megszüntette, a megszűnés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján.

Az EMMI rendelet 5.§ (1) bekezdés c, pontjában szereplő szociális ösztöndíj, szociális támogatás megállapításának és felosztásának elveit, a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elvét, az elosztás rendjét intézményünk nem alkalmazza, mivel ezen jogcímek nem az óvodai nevelésre vonatkoznak.

6. Óvodán belüli dohányzás

Az óvoda egész területén tilos a dohányzás.

Az óvoda területére – beleértve az udvart is – égő cigarettával belépni, illetve ott dohányozni tilos! Az óvoda épületében, valamint a kerítésen belüli területén sem lehet dohányzóhelyet kijelölni, akár használják a gyermekek, akár nem![13] A dohányzóhely nem lehet az intézmény bejáratától számított 5 méteren belül.

Dohányzást tiltó feliratok jól láthatóan, az óvoda területének több pontján kihelyezettek.

A szabályzatban foglaltak megsértése fegyelmi eljárással szankcionálható.

A szabályzat ellen vétő személy viseli a hatósági eljárás szankcióit és anyagi vonzatát.

A szabályzatban foglaltak ellenőrzéséért a belső ellenőr felelős, aki napi rendszerességgel végrehajtja az ellenőrzést.

7. Óvó-védő szabályok

A gyermekek biztonságának és halmijaik védelme érdekében az óvodapedagógus a gyermek óvodába lépésekor ismerteti az óvó-védő rendszabályokat. Ezek a szabályok megtalálhatók a csoportnaplókban.

8. A házirend nyilvánosságra hozatala

A házirend az intézmény épületében kifüggesztésre kerül, illetve olvasható az óvoda honlapján.

9. A házirend hatályba lépése

Az elfogadás napján: 2015. szeptember 01.

A nevelőtestület által elfogadott házirend intézményi jogszabály, amelynek betartása a gyermekekre, szülőkre, és foglalkoztatottakra nézve egyaránt kötelező.

1. Módosítás elfogadása: 2009.06.23.

2. Módosítás elfogadása: 2012.11.10.

3. Módosítás elfogadva: 2015.09.01.

4. Módosítás elfogadva: 2018.09.01.

5. Módosítás elfogadva: 2018.11.19.

10. A házirend felülvizsgálati rendje

Jogszabályi és egyéb változások alkalmával.

Gyula, 2018. november 19.

Dr. Csotye Jánosné

intézményvezető

Nyilatkozat

A Házirenddel egyetértünk:

Dátum: Gyula, 2018. november 19.

Szülői Szervezet Képviselője

[1] A módosítás félkövér betűvel jelezve

[2] 2011. évi CXC törvény Nemzeti Köznevelésről 70§ (2) g. alapján

Jelen módosítás során a fenntartóra többletkötelezettség nem hárul ( 25§ (4) )

[3] 2003. évi LXI. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. módosításáról.

[4] 2011. évi CXII. törvény: az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

2011. évi CXC. tv. A nemzeti köznevelésről 41.§ … nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok

2009. évi CLV. törvény - a minősített adat védelméről.

[5] A bekezdés hatályát veszti 2014.08.31.

[6] A bekezdés hatályba lép 2014.09.01.

[7] Módosítás: 2009. június 19-én

[8] A köznevelési intézményben végzett szociális segítő tevékenység végzése során szükséges a Nkt. 4. §-a, 25. §-a, 27. §-a és végrehajtási rendeletei alapján a pedagógus felügyelete. a kötött munkaidő fennmaradó részében (Nkt. 62. § (6) bek.) vagy a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott felügyelete. Ennek megfelelően az Együttműködési megállapodásban arra is szükséges kitérni, hogy ez milyen módon valósul meg a gyakorlatban (pld. csoportfoglalkozás esetén szociális segítő-pedagógus kettős vezetés), illetve amennyiben ez alól a jogszabályi előírás felmentést ad, abban az esetben annak körülményeit szükséges meghatározni.

[9] 2011. évi CXC. tv. 41§ (4) és a 20/2012. 20§, 89§

[10] További szabályokat a 2011. évi CXC. tv. A nemzeti köznevelésről 49.§ tartalmazza.

[11] További szabályok 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51.§ szerint

[12] Kt. 1993. évi LXXIX. Tv. 40.§ (1) bekezdése alapján kiegészítve

[13] 1999. évi XLII. törvény, valamint a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről.

Házirend 2018.

HÁZIREND

1. Bevezető rendelkezések